Hányszor kell látnod egy szót, hogy megtanuld?
A kutatások szerint nagyjából 10 találkozás kell egy jó kezdethez, egyes szavakhoz több mint 20. Miért változik a szám, és hogyan érjen többet minden találkozás.

Röviden: Nincs egyetlen bűvös szám, de a kutatás ad egy hasznos sávot. Ha olvasás közben tanulsz szavakat, nagyjából 10 találkozásnál válik valószínűvé a tanulás: egy vizsgálatban az olvasók azoknak a szavaknak a 84 százalékánál ismerték fel a jelentést, amelyekkel 10-szer vagy többször találkoztak. Nagyjából nyolc találkozás alatt a legtöbb új szó néhány hónapon belül feledésbe merül, és egyes szavak még 20 után is kicsúsznak. Az, hogy hogyan találkozol egy szóval, ugyanannyit számít, mint az, hogy milyen gyakran: oszd el a találkozásokat időben, lásd a szót különböző mondatokban, és próbáld felidézni, ne csak újraolvasni.
A rövid válasz: nagyjából 10, néha sokkal több
Ha egyetlen számot akarsz megjegyezni, legyen az a 10. Több olyan vizsgálatban, ahol a tanulók olvasás közben találkoznak új szavakkal, valami megváltozik a tizedik találkozás körül: az ilyen gyakran látott szavakat sokkal nagyobb eséllyel értik, ismerik fel és jegyzik meg, mint azokat, amelyeket csak néhányszor láttak.
A „10” mellé azonban három őszinte megszorítás tartozik:
- Attól függ, mit jelent a „megtanulni”. Először az jön, hogy felismered a szó jelentését, amikor látod. Az, hogy magadtól felidézd, helyesen leírd és jól használd egy mondatban, később jön, és több találkozást igényel.
- Egyes szavak nehezebbek, mint mások. Még 20 találkozás után is vannak szavak, amelyek nem ragadnak meg.
- Nem minden találkozás egyforma. Az a szó, amellyel tíz napon át naponta egyszer találkozol, nem ugyanaz, mint az, amellyel egyetlen délután tízszer.
Ezért látsz az interneten 6-tól 20-ig, sőt annál is többig terjedő válaszokat. Ezek nem mondanak ellent egymásnak. Csak mást mérnek.
Mit találtak a vizsgálatok
A kutatók ezt általában úgy vizsgálják, hogy a tanulóknak olyan szöveget adnak, amelyben bizonyos ismeretlen szavak meghatározott számú alkalommal fordulnak elő, aztán tesztelik, mit tanultak meg. Íme a fő eredmények, a leginkább kontrolláltaktól a legvalószerűbbekig.
Webb (2007): 1, 3, 7 és 10 találkozás. Stuart Webb 121 angolul tanuló japán diákkal olvastatott rövid szövegkörnyezeteket, amelyekben új szavak 1, 3, 7 vagy 10 alkalommal fordultak elő, aztán tíz különböző tesztet íratott velük: helyesírás, jelentés, nyelvtan, szóasszociációk és még több. A találkozások számának minden növelése legalább egyfajta tudást javított. A következtetése: tíz találkozás szövegkörnyezetben jelentős fejlődést hozhat, de egy szó teljes ismeretéhez tíznél több is kellhet.
Rott (1999): már két találkozás is számít. Susanne Rott középhaladó tanulókkal olvasás közben kétszer, négyszer vagy hatszor találkoztatott ismeretlen szavakat. Már két találkozás is mérhető különbséget hozott, a kettő és a négy hasonló eredményt adott, a hat pedig jelentősen többet. A tanulás tehát korán elkezdődik, csak nem ér véget korán.
Pellicer-Sánchez és Schmitt (2010): egy valódi regény. Húsz haladó szintű, angolul tanuló spanyol elolvasta a Things Fall Apart című, nem könnyített regényt, amelyben 34 olyan igbo szó szerepel, amelyet nem ismerhettek. A 10-szer vagy többször látott szavak 84 százalékánál felismerték a jelentést, 55 százalékánál pedig fel is tudták idézni. A legfeljebb 8-szor látott szavaknál ezek az arányok 36 és 7 százalék voltak. A szerzők a legtisztább választóvonalat az 5 és 8 közötti, illetve a 10 vagy több találkozás között találták.
Pigada és Schmitt (2006): egy tanuló, egy hónapnyi olvasás. Egy esettanulmányban egy franciául tanuló diák egy hónap alatt négy könnyített olvasmányt olvasott el, majd 133 célszóról kérdezték. Ezek 65 százalékánál valamilyen módon fejlődött a tudása. A helyesírás már néhány találkozás után javult, a jelentéshez viszont több idő kellett: nem volt olyan pont, ahol a jelentés garantált lett volna, bár a tanulás nagyjából 10 találkozástól érezhetően nőtt. Egyes szavakat, például az essayer (próbál) szót, 10 vagy több találkozás után sem tanulta meg, a le radeau (tutaj) szót pedig még 20 után sem.
Waring és Takaki (2003): mi marad meg három hónap múlva. Tizenöt legalább középhaladó szintű japán tanuló elolvasott egy könnyített olvasmányt, amelyben 25 célszó legalább egyszer, legfeljebb 15 és 18 közötti alkalommal fordult elő. Három hónappal később átlagosan a 25 szóból csak egynek a jelentésére emlékeztek, és egyre sem azok közül, amelyekkel nyolcnál kevesebbszer találkoztak.
Mennyire vagyunk biztosak benne? Az irányban elég biztosak, a pontos számban kevésbé. Uchihara, Webb és Yanagisawa (2019) metaanalízise (olyan vizsgálat, amely sok vizsgálat eredményeit összesíti) 26 vizsgálatot vont össze 1918 tanulóval, és közepes erősségű összefüggést talált a találkozások száma és a tanulás között. Az összefüggés erőssége függött a tanulótól (életkor, hány szót ismert már), attól, hogyan találkozott a szavakkal (időbeli elosztás, képek, mennyire volt bevonódva), és attól, hogyan tesztelték. Több találkozás megbízhatóan segít. Hogy neked hány kell, az mindezeken múlik.
Miért mozog a válasz 6 és 20 között
Ha öt cikket olvasol el erről a kérdésről, öt különböző számot kaphatsz. Íme, miért.
A felismerés könnyebb, mint a felidézés. A helyes jelentést kiválasztani egy listából (felismerés) sokkal könnyebb, mint emlékezetből előhívni a szót vagy a jelentését (felidézés). A fenti regényes vizsgálatban 10 vagy több találkozás után a tanulók a jelentések 84 százalékát ismerték fel, de csak 55 százalékát tudták felidézni. Egy felismerést mérő vizsgálat tehát kevesebb találkozást fog sugallni, mint egy felidézést vagy használatot mérő.
Ma tesztelnek vagy három hónap múlva? Sok vizsgálat közvetlenül az olvasás után teszteli a tanulókat. Waring és Takaki három hónap után újra tesztelt, és nagyon kevés maradt meg. Az a szó, amelyet tegnap tudtál, még nem olyan szó, amelyet megtanultál.
A szavak különböznek. Könnyebb az a szó, amely hasonlít egy szóra a saját nyelvedben, valami kézzelfoghatót nevez meg, vagy fontos a történetben. Egy rövid, gyakori, sokjelentésű ige meglepően csúszós lehet, ahogy Pigada és Schmitt essayer példája mutatja.
A tanulók különböznek. A 2019-es metaanalízis szerint a tanulók életkora és az, hogy hány szót ismertek már, egyaránt befolyásolta, mennyit segített az ismétlés. Ugyanannyi találkozás nem mindenkinél ugyanazt eredményezi.
Az olvasás önmagában lassú. Webb, Uchihara és Yanagisawa 2023-as metaanalízise 24 vizsgálatot összesített 2771 résztvevővel, akik pusztán olvasásból, hallgatásból vagy nézésből tanultak szavakat. A tanulók az első teszten átlagosan a célszavak 9 és 18 százaléka közötti részét sajátították el, a későbbi tesztekre a szerzők 20 százaléknál kevesebbet becsülnek. A tudatos tanulás (szókártyák, feladatok) jobban teljesít: a szerzők egy korábbi metaanalízist idéznek, amelyben a tanulók 39,4 százalékot tartottak meg. Az olvasás mennyiséget ad; a tudatos ismétlés gondoskodik róla, hogy a fontos szavak megmaradjanak.
Mitől ér többet egy találkozás
A tíz találkozás durva iránymutatás. A tíz jó találkozás jobb. A kutatás három dologra mutat, amelyektől minden egyes találkozás többet ér.
1. Oszd el a találkozásokat időben
Ha egy szóval egyetlen ülésben tízszer találkozol, az kevésbé hasznos, mintha tíz különböző napon találkoznál vele. A 2023-as metaanalízisben a bemenetből való tanulás nagyobb volt, amikor a találkozások több alkalomra oszlottak el, mint amikor mind egy alkalommal történtek, és a különbség a késleltetett teszteken nőtt (1,71-es hatásméret az elosztott tanulásnál, szemben a 0,58-cal az egy tömbben végzett tanulásnál).
Ugyanez igaz a szókártyákra is. Nate Kornell (2009) szópárokat tanultatott vagy egyetlen nagy pakliban (így minden kártya hosszabb szünet után tért vissza), vagy több kis pakliban (rövidebb szünetek). A nagy pakli a résztvevők 90 százalékánál nyert. Az első alkalom után mégis 72 százalékuk úgy hitte, hogy a kis paklik működtek jobban. Az elosztás nehezebbnek érződik, és pontosan ezért működik. Az elosztott ismétlésről szóló cikkünk ezt részletesebben is elmagyarázza.
2. Próbáld felidézni, ne csak újraolvasd
Egy szót látni az egyfajta találkozás. Előhívni az emlékezetedből egy erősebb fajta. Tatsuya Nakata (2017) 98 japán tanulóval 16 angol szót tanultatott, és mindegyiket egy alkalmon belül egyszer, háromszor, ötször vagy hétszer kellett felidézni. Az öt és a hét felidézés egyértelműen jobb eredményt hozott, mint az egy vagy a három, még hetekkel később is. Van azonban egy csavar: a ráfordított percekre vetítve az egyetlen felidézés volt a leghatékonyabb. Az ismételt felidézés tehát megéri, de jobb ezeket több napra elosztani, mint egyetlen alkalomba zsúfolni.
3. Találkozz a szóval különböző mondatokban
Minden találkozás egy új mondatban valami pluszt tanít: egy másik jelentést, egy szót, amellyel gyakran együtt jár, azt, hogyan viselkedik nyelvtanilag. Ezért számolta külön a regényes vizsgálat a helyesírást, a szófajt és a jelentést: mindegyik a maga tempójában fejlődik.
Behind the counter there is a letter and a small key.
Lucy puts the key in her pocket.
At night, the key does not open the bookshop door.
Mennyi olvasás ez?
Ha a cél nagyjából 12 találkozás szavanként, mennyit kell olvasnod, hogy ez meglegyen? Paul Nation (2014) nagy angol szöveggyűjteményekkel válaszolta meg ezt, a 12 találkozást „mérsékelten biztonságos” célnak tekintve.
A becslései: ahhoz, hogy a 2000 leggyakoribb szócsalád szavaival nagyjából 12-szer találkozz, körülbelül 200 000 szónyi olvasás kell. A 9000 leggyakoribbhoz nagyjából 3 millió, vagyis a szintedtől függően nagyjából kettő és huszonöt regény közötti mennyiség. (A szócsalád egy szó és annak alakjai, például read, reads, reading, reader.)
Ez soknak hangzik, de Nation időre váltja át. Percenként 150 szavas tempóval, heti öt napon olvasva a harmadik ezer szó megtanulása naponta nagyjából 10 percet vesz igénybe; az ötödik ezeré naponta nagyjából 33 percet. A bökkenő az, hogy a szövegnek megfelelő szintűnek kell lennie, hogy ezek a szavak legyenek az oldal kevés ismeretlen szava. Ez szól a sok könnyű szöveg olvasása mellett, amiről a hogyan tanulj nyelvet olvasással című cikkünkben írunk.
Gyakorlati terv a következő 100 szavadhoz
Mindezt már ma használhatod, alkalmazással vagy anélkül.
- Olvass minden nap kényelmes szinten. Olyan szövegeket válassz, amelyekben szinte minden szót ismersz, így az újak kitűnnek, és ki tudod találni őket a szövegkörnyezetből. A mennyiség hozza vissza a szavakat.
- Maradj egy ideig egy témánál vagy sorozatnál. Egy könyv- vagy történetsorozat ugyanazokat a szereplőket, helyszíneket és szókincset használja újra, így ugyanazok a szavak maguktól is visszatérnek.
- Mentsd el azokat a szavakat, amelyek kétszer is előjönnek. Az a szó, amely másodszor vagy harmadszor is felbukkan, valószínűleg megéri a tanulást. Írd le azzal a mondattal együtt, amelyben találtad.
- Felidézéssel ismételj, ne újraolvasással. Takard le a jelentést, és próbálj emlékezni rá, vagy nézd a jelentést, és próbáld előhívni a szót. Az is segít, ha elrontod, és utána ellenőrzöd.
- Oszd el az ismétléseidet. Egy új szót ismételj át másnap, aztán néhány nap múlva, aztán egy-két hét múlva. A rövid, elosztott alkalmak jobbak egy hosszúnál.
- Használd a szót egyszer. Írd bele egy mondatba a napodról, vagy mondd ki hangosan. A szó használata is egyfajta találkozás, és megmutatja, tényleg tudod-e.
- Ne aggódj a makacsok miatt. Ha egy szó sok találkozás után sem ragad meg, az teljesen normális. Olvass tovább; vissza fog jönni.
Hol jön a képbe a Franzie
A Franzie alkalmazást úgy építettük meg, hogy a találkozások külön erőfeszítés nélkül összeadódjanak. A tanult nyelven, a szintedre ír történeteket, és a történetek fejezetről fejezetre folytatódnak, így ugyanazok a szereplők és szavak térnek vissza. Koppints bármelyik szóra, hogy lásd a jelentését és a nyelvtanát, és meghallgasd, aztán mentsd el.
A mentett szavak egyre hosszabb időközönként visszatérnek a szókincsismétléseidben, ahol látod a jelentést, és felidézed a szót. A következő történeteidben is visszatérnek, ahol illenek, így egy új mondatban találkozol velük újra, nem csak egy kártyán. Ez az időbeli elosztás, a felidézés és a változatos szövegkörnyezet, egyetlen rutinban.
Ehhez ugyanakkor nincs szükséged alkalmazásra. Egy halom könnyített olvasmány, egy füzet és naponta néhány perc ismétlés ugyanazokat az elveket követi.
GYIK
Hányszor kell látnod egy szót, hogy megjegyezd?
A kutatások szerint olvasás közben nagyjából 10 találkozás ad jó esélyt arra, hogy felismerd a jelentését, a felidézéshez és a használathoz pedig több kell. Egy vizsgálatban a nyolcnál kevesebbszer látott szavakra három hónappal később nem emlékeztek a tanulók.
Igaz a „7-szer” szabály?
Egyetlen vizsgálat sem mutatja, hogy a hét rögzített szám lenne. Egyes szavakat kevesebb találkozásból is megtanulsz, másokhoz több mint 20 kell. Az számít, milyen távol vannak egymástól a találkozások, és hogy megpróbálod-e felidézni a szót.
Hány új szót tanulhatok meg naponta?
Attól függ, mennyi időd van az ismétlésre. Minden új szónak több, időben elosztott találkozásra van szüksége a következő hetekben, így egy kisebb mennyiség, amelyet tényleg át is ismételsz, jobb egy hosszú listánál, amelyet egyszer látsz.
Elég az olvasás a szókincs elsajátításához?
Az olvasás folyamatosan, de lassan építi a szókincset: a vizsgálatokban a tanulók pusztán olvasásból vagy hallgatásból az új szavak kevesebb mint 20 százalékát sajátítják el. Ha a leghasznosabb szavak tudatos ismétlését is hozzáadod, sokkal több marad meg belőlük.
Források
- Kornell, N. (2009). Optimising learning using flashcards: Spacing is more effective than cramming. Applied Cognitive Psychology, 23(9), 1297 to
- Nakata, T. (2017). Does repeated practice make perfect? The effects of within-session repeated retrieval on second language vocabulary learning. Studies in Second Language Acquisition, 39(4), 653 to 679. https://doi.org/10.1017/S0272263116000280
- Nation, I. S. P. (2014). How much input do you need to learn the most frequent 9,000 words? Reading in a Foreign Language, 26(2), 1 to 16. https://doi.org/10.64152/10125/66881
- Pellicer-Sánchez, A., & Schmitt, N. (2010). Incidental vocabulary acquisition from an authentic novel: Do Things Fall Apart? Reading in a Foreign Language, 22(1), 31 to 55. https://doi.org/10.64152/10125/66652
- Pigada, M., & Schmitt, N. (2006). Vocabulary acquisition from extensive reading: A case study. Reading in a Foreign Language, 18(1), 1 to 28. https://doi.org/10.64152/10125/66611
- Rott, S. (1999). The effect of exposure frequency on intermediate language learners' incidental vocabulary acquisition and retention through reading. Studies in Second Language Acquisition, 21(4), 589 to 619. https://doi.org/10.1017/S0272263199004039
- Uchihara, T., Webb, S., & Yanagisawa, A. (2019). The effects of repetition on incidental vocabulary learning: A meta-analysis of correlational studies. Language Learning, 69(3), 559 to 599. https://doi.org/10.1111/lang.12343
- Waring, R., & Takaki, M. (2003). At what rate do learners learn and retain new vocabulary from reading a graded reader? Reading in a Foreign Language, 15(2), 130 to 163. https://doi.org/10.64152/10125/66776
- Webb, S. (2007). The effects of repetition on vocabulary knowledge. Applied Linguistics, 28(1), 46 to 65. https://doi.org/10.1093/applin/aml048
- Webb, S., Uchihara, T., & Yanagisawa, A. (2023). How effective is second language incidental vocabulary learning? A meta-analysis. Language Teaching, 56(2), 161 to 180. https://doi.org/10.1017/S0261444822000507


