Hogyan tanulj nyelvet olvasással: mit mond a kutatás

Meg lehet tanulni egy nyelvet pusztán olvasással? Mit mond több évtizednyi kutatás arról, mennyit kell értened egy szövegből, hányszor kell látnod egy szót, és hogyan olvass, hogy valóban fejlődj.

Két gyurmafigura egy esős éjszakán egy könyvesboltban a pult fölé hajol, és egy bontatlan levelet meg egy kis kulcsot néz egy rézlámpa alatt.

Röviden: Az olvasás az egyik legjobban alátámasztott módja annak, hogy bővítsd a szókincsedet és folyékonyabbá válj egy új nyelven, de csak akkor, ha a szöveg megfelelő szintű. A kutatás egy hasznos ideális sávra mutat: a lapon lévő szavak nagyjából 95 és 98 százalék közötti részét már ismerned kell. Olvass sokat, olvass olyat, amit élvezel, szótárazz takarékosan, és térj vissza többször az új szavakhoz. Ez a teljes recept. A cikk többi része elmagyarázza, miért.

Miért működik az olvasás

Az anyanyelvedben ismert szavak többségét sosem tanultad. Szövegkörnyezetből szedted fel őket, mert újra meg újra találkoztál velük könyvekben, beszélgetésekben és képernyőkön. A kutatók ezt járulékos tanulásnak (incidental learning) hívják, és ez az oka annak, hogy az olvasás egy második nyelvnél is ennyire fontos.

Az olvasás olyasmit ad, amit egy tankönyv nem tud: mennyiséget. Egyetlen rövid regény is több tízezer szót tartalmaz, és a nyelv leghasznosabb szavai újra meg újra előkerülnek benne, mindig kicsit más mondatban. Minden találkozás hozzátesz egy keveset ahhoz, amit egy szóról tudsz: a jelentéséhez, a helyesírásához, a vele gyakran együtt járó szavakhoz, a körülötte lévő nyelvtanhoz.

Stephen Krashen nyelvész az 1980-as években egy egész elméletet épített erre a gondolatra. Az inputhipotézise (input hypothesis) szerint úgy sajátítjuk el a nyelvet, hogy megértjük a jelenlegi szintünknél kicsit nehezebb üzeneteket, amit ő „érthető inputnak” (comprehensible input) nevezett. Elméletének egyes részei ma is vitatottak (erről lentebb bővebben), de a lényegi megfigyelés, hogy a sok nyelv megértése hajtja a tanulást, jól megállta a helyét.

A bizonyítékok: tényleg jobb leszel az olvasástól?

Igen, és ez a nyelvtanulási kutatás egyik szilárdabb eredménye.

  • A „book flood” vizsgálatok. Az 1980-as évek elején Warwick Elley és Francis Mangubhai angol nyelvű illusztrált mesekönyvek nagy gyűjteményeit adták iskoláknak a Fidzsi-szigeteken. Azok a gyerekek, akik egy tanéven át egyszerűen olvasták és megosztották egymással ezeket a könyveket, egyértelműen többet fejlődtek olvasásban és hallás utáni értésben, mint a hagyományos audiolingvális gyakorlatokkal tanított osztályok. Más országokban hasonló programok ugyanezt a mintázatot találták.
  • Az extenzív olvasás metaanalízisei. A metaanalízis sok vizsgálatot von össze, hogy kiderüljön, egy hatás összességében is fennáll-e. Nakanishi (2015) 34 vizsgálatot vont össze közel 4000 résztvevővel, és az extenzív olvasás közepes pozitív hatását találta a nyelvtudásra. Jeon és Day (2016) 49 vizsgálatot összesített közel 6000 résztvevővel, és kis vagy közepes javulást találtak az olvasási készségben (szövegértés, olvasási sebesség és szókincs), a legnagyobb hatással a felnőtt tanulóknál.

Mennyire vagyunk biztosak benne? Elég biztosak. A hatás nem csoda, és nem is azonnali, de sok országban, korosztályban és nyelven azok, akik többet olvasnak egy nyelven, jobbak lesznek benne.

A 98 százalékos szabály: mennyit kell értened?

Ebben tévednek a legtöbben, mindkét irányban. Egyesek csak tankönyvi párbeszédeket olvasnak, és sosem jutnak elég mennyiséghez. Mások fejest ugranak egy regénybe, minden harmadik szót kikeresik, és két oldal után feladják.

A kutatók megmérték, a szöveg mekkora részét kell ismerned ahhoz, hogy megértsd:

  • Laufer (1989) azt találta, hogy azok az olvasók, akik egy szöveg szavainak legalább 95 százalékát ismerték, sokkal nagyobb eséllyel értek el elfogadható szövegértési eredményt.
  • Hu és Nation (2000) egy novellát adtak a tanulóknak, amelyben a szavak 80, 90, 95 vagy 100 százaléka volt ismert. 80 százaléknál senki sem értette megfelelően. 95 százaléknál is csak az olvasók nagyjából egyharmada, legfeljebb 40 százaléka. A tendencia alapján a szerzők arra jutottak, hogy a kényelmes, élvezetből való olvasáshoz 98, sőt 99 százalék ismert szó kell.
  • Laufer és Ravenhorst-Kalovski (2010) két küszöbben foglalta össze: a 95 százalék a minimum, a 98 százalék az optimum.

Egy fontos árnyalat: egy nagyobb, 661 tanulóval végzett vizsgálat (Schmitt, Jiang és Grabe, 2011) nem talált hirtelen „küszöböt”. A szövegértés egyszerűen egyenletesen nőtt, ahogy nőtt az ismert szavak aránya. A 98 százalék tehát nem varázshatár. Hasznos cél, amelynél a legtöbb olvasó kényelmesen ért.

Milyen érzés a 98 százalék? Nagyjából 50 szóból egy ismeretlen, vagyis bekezdésenként egy-kettő. Ez elég ahhoz, hogy folyamatosan új szavakat tanulj, de elég kevés ahhoz, hogy még kitaláld őket a szövegkörnyezetből, és élvezd a történetet.

90 százaléknál viszont szinte minden mondatban ismeretlen szóba botlasz. Az olvasásból fejtörés lesz, a fejtörés pedig kimerítő.

Lucy arrives at the bookshop at nine. Outside it is raining and the streets are empty. Behind the counter there is an unopened letter and a small key. Lucy looks at her friend Tom. Nobody knows who left it there. She opens the envelope carefully.

Rövid A2-es angol szövegrészlet, a cikk elején látható jelenethez írva. 45 szavából egy ezen a szinten lévő tanuló valószínűleg egy új szóval találkozik: counter (pult). Ez nagyjából 98 százalékos lefedettség.

Hány szó ez?

Paul Nation (2006) becslése szerint egy átlagos regény vagy újság 98 százalékos lefedettséggel való olvasásához nagyjából 8000 és 9000 közötti szócsalád ismerete szükséges (a szócsalád egy szó és annak alakjai, például read, reads, reading, reader). A legtöbb középhaladó tanuló ennél jóval kevesebbet ismer.

Ez a szakadék az oka annak, hogy az anyanyelvi könyvek olyan sokáig elérhetetlennek tűnnek, és ezért nem mankó a szintnek megfelelő szöveg, például a könnyített olvasmány vagy a szintedre írt történet. Ezekkel jutsz el a 98 százalékos lefedettséghez, amíg a szókincsed még kicsi.

Hányszor kell látnod egy szót?

Egyetlen találkozás egy szóval ritkán jelenti azt, hogy meg is tanulod. A járulékos szókincstanulásról szóló vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy a találkozások gyakorisága az egyik legerősebb előrejelzője annak, hogy egy szó megmarad-e.

  • Webb (2007) azt találta, hogy a tanulók tíz találkozás után érezhetően többet tudtak egy szóról, mint egy után, a szótudás több típusában is. Ugyanakkor még tíz találkozás sem adott nekik teljes jártasságot minden szóban.
  • Uchihara, Webb és Yanagisawa (2019) 26 vizsgálatot összevonó metaanalízise közepes erősségű összefüggést talált: minél gyakrabban találkoztak a tanulók egy szóval, annál valószínűbb volt, hogy megtanulják. Nincs egyetlen bűvös szám, és hogy egy-egy találkozás mennyit segít, az a tanulótól és a helyzettől függ.

A gyakorlati tanulság: egy könyv jó, de sok hasonló szintű könyv jobb, mert ugyanazok a gyakori szavak térnek vissza újra meg újra. Ezért is kifizetődő ismételni a kikeresett szavakat ahelyett, hogy csak egyszer néznéd meg őket.

Érdemes kikeresni a szavakat?

Egy kicsit igen. A puszta kitalálás a szövegkörnyezetből kevésbé megbízható, mint amilyennek hangzik: a tanulók gyakran rosszul tippelnek, aztán a rossz jelentést jegyzik meg.

Egy klasszikus vizsgálatban Hulstijn, Hollander és Greidanus (1996) haladó franciatanulókkal olvastattak el egy novellát glosszákkal (gyors fordításokkal a margón), szótárral, vagy egyikkel sem. A glosszás és a szótáras csoport is több új szót jegyzett meg, mint a csak olvasó csoport. Azok a szavak, amelyeket a tanulók ténylegesen kikerestek, jól megmaradtak, de sokan nem vették a fáradságot, hogy kinyissák a szótárt. A tanulság az, hogy a szókeresés csak akkor segít, ha elég gyors ahhoz, hogy tényleg meg is csináld, anélkül, hogy megtörné az olvasás lendületét.

Jó ökölszabály:

  1. Ha a szó nem akadályoz abban, hogy kövesd a történetet, olvass tovább.
  2. Ha másodszor vagy harmadszor is előkerül, keresd ki.
  3. Ha fontosnak tűnik a cselekmény szempontjából, keresd ki.
  4. Mentsd el a kikeresett szavakat, hogy később átismételhesd őket.

És mit mondanak a kritikusok?

Fontos őszintén beszélni a bizonyítékok korlátairól.

  • Az input önmagában valószínűleg nem elég. Krashen szerint az input elegendő. A mai kutatók többsége nem ért ezzel egyet. Merrill Swain kanadai, francia merítéses oktatásban tanuló diákokkal végzett kutatása kimutatta, hogy az évekig tartó gazdag input kiváló szövegértést hozott, de gyengébb pontosságot a beszédben és az írásban. Az outputhipotézise (output hypothesis) szerint a nyelv létrehozása ráébreszt arra, amit még nem tudsz kifejezni.
  • Egy kis figyelem a nyelvtanra segít. Egy 49 vizsgálatot átfogó metaanalízis (Norris és Ortega, 2000) szerint az oktatás többet ér a puszta nyelvi hatásnál, az explicit tanítás általában jobban működik az implicitnél, és az eredmények tartósak. Az olvasás és a nyelvtantanulás társak, nem vetélytársak.
  • Az olvasás leginkább az olvasást fejleszti. Az olvasás erősen építi a szókincset és a szövegértést. A beszédre kevésbé közvetlenül hat. Ha beszélni szeretnél, beszélned is kell.

A legjobban alátámasztott megközelítés tehát nem az, hogy „csak olvass”. Hanem az, hogy olvass sokat a megfelelő szinten, és kombináld ismétléssel, egy kis nyelvtannal és a nyelv aktív használatának gyakorlásával.

Hogyan ültesd át a gyakorlatba

  1. Találd meg a 98 százalékos szintedet. Válassz egy oldalt, és számold meg az ismeretlen szavakat. Ha bekezdésenként kettőnél-háromnál több van, az egyelőre túl nehéz. Lépj vissza egy szintet bűntudat nélkül.
  2. Olvass a mennyiségért. Célozz meg napi 15 és 30 perc közötti időt. Sok könnyű oldal többet ér néhány nehéznél.
  3. Olvass olyat, amit élvezel. Az extenzív olvasás kutatása következetesen azt mutatja, hogy az élvezet és a választás szabadsága tartja az embereket az olvasásnál, és az olvasással töltött idő hozza az eredményt.
  4. Maradj elég sokáig egy szinten. Több azonos szintű könyv adja meg azokat az ismétlődő találkozásokat, amelyektől a szavak megmaradnak.
  5. Szótárazz takarékosan, és mentsd el a szavakat. Aztán a következő napokban ismételd át őket néhányszor.
  6. Néha olvass hangosan, vagy hallgasd olvasás közben. Ez összeköti az írásképet a kiejtéssel, és felkészít a beszédre.
  7. Használd, amit olvasol. Mondd el egy fejezet tartalmát két mondatban, írj választ egy szereplőnek, vagy beszélgess róla. Ez a te outputod.

Hol jön a képbe a Franzie

A Franzie alkalmazást erre a kutatásra építettük. Történeteket ír a célnyelveden, a te szintedre, így közel maradsz a 98 százalékos ideális sávhoz, és mindezt az általad választott témákról. Bármelyik szóra koppintva azonnal megkapod a fordítását és a nyelvtani magyarázatát, elmentheted, és később átismételheted. Minden fejezet után rövid gyakorlatok és egy szerepjáték Franzie-val segítenek abban, hogy használd az új szavakat, ne csak felismerd őket.

A Franzie szókártyája az angol arrive szóhoz: ige, jelentése érkezik.
Koppints egy szóra a jelentéséért és a nyelvtanért, aztán olvass tovább.

A jó olvasáshoz ugyanakkor nincs szükséged alkalmazásra. Egy halom könnyített olvasmány, egy szótár és egy füzet ugyanezekre az elvekre épül. Az számít, hogy sokat olvass, a megfelelő szinten, és visszatérj ahhoz, amit tanulsz.

GYIK

Meg lehet tanulni egy nyelvet pusztán olvasással?

Nagy szókincset és erős olvasási készséget főként olvasással is kiépíthetsz. A beszédhez, a hallás utáni értéshez és az íráshoz a kutatások szerint ezeknek a készségeknek a gyakorlása is kell.

Mennyit kell olvasnom egy nyelv megtanulásához?

Nincs rögzített szám, de az eredményes extenzív olvasási programok általában hónapokon át tartó rendszeres olvasást jelentenek, gyakran félévente több könyvet. A rendszeresség fontosabb, mint egy-egy alkalom hossza.

Mi az érthető input?

Olyan nyelv, amelyet nagyrészt megértesz, általában egy kis résszel, ami épp a jelenlegi szinted fölött van. A kifejezés Stephen Krashen inputhipotéziséből származik.

Olvassak olyan könyveket, amelyeket nehéznek találok?

Alkalmanként, a motiváció kedvéért. A tanuláshoz a kutatás olyan szövegeket részesít előnyben, amelyekben a szavak nagyjából 95 és 98 százalék közötti részét ismered.

Megérik a könnyített olvasmányok?

Igen. Lehetővé teszik, hogy a kis szókincsű tanulók is magas lefedettséggel olvassanak, és a járulékos tanulás éppen ilyenkor működik a legjobban.

Források

  • Elley, W. B., & Mangubhai, F. (1983). The impact of reading on second language learning. Reading Research Quarterly, 19(1), 53 to 67. https://doi.org/10.2307/747337
  • Hu, M., & Nation, I. S. P. (2000). Unknown vocabulary density and reading comprehension. Reading in a Foreign Language, 13(1), 403 to 430. https://doi.org/10.64152/10125/66973
  • Hulstijn, J. H., Hollander, M., & Greidanus, T. (1996). Incidental vocabulary learning by advanced foreign language students: The influence of marginal glosses, dictionary use, and reoccurrence of unknown words. The Modern Language Journal, 80(3), 327 to 339. https://doi.org/10.2307/329439
  • Jeon, E. Y., & Day, R. R. (2016). The effectiveness of ER on reading proficiency: A meta-analysis. Reading in a Foreign Language, 28(2), 246 to 265. https://doi.org/10.64152/10125/66901
  • Krashen, S. (1982). Principles and Practice in Second Language Acquisition. Pergamon. http://www.sdkrashen.com/content/books/principles_and_practice.pdf
  • Laufer, B. (1989). What percentage of text-lexis is essential for comprehension? In C. Lauren & M. Nordman (Eds.), Special Language: From Humans Thinking to Thinking Machines (pp. 316 to 323). Multilingual Matters.
  • Laufer, B., & Ravenhorst-Kalovski, G. C. (2010). Lexical threshold revisited. Reading in a Foreign Language, 22(1), 15 to 30. https://doi.org/10.64152/10125/66648
  • Nakanishi, T. (2015). A meta-analysis of extensive reading research. TESOL Quarterly, 49(1), 6 to 37. https://doi.org/10.1002/tesq.157
  • Nation, I. S. P. (2006). How large a vocabulary is needed for reading and listening? The Canadian Modern Language Review, 63(1), 59 to 82. https://doi.org/10.3138/cmlr.63.1.59
  • Norris, J. M., & Ortega, L. (2000). Effectiveness of L2 instruction: A research synthesis and quantitative meta-analysis. Language Learning, 50(3), 417 to 528. https://doi.org/10.1111/0023-8333.00136
  • Schmitt, N., Jiang, X., & Grabe, W. (2011). The percentage of words known in a text and reading comprehension. The Modern Language Journal, 95(1), 26 to 43. https://doi.org/10.1111/j.1540-4781.2011.01146.x
  • Swain, M. (1985). Communicative competence: Some roles of comprehensible input and comprehensible output in its development. In S. Gass & C. Madden (Eds.), Input in Second Language Acquisition (pp. 235 to 253). Newbury House.
  • Uchihara, T., Webb, S., & Yanagisawa, A. (2019). The effects of repetition on incidental vocabulary learning: A meta-analysis of correlational studies. Language Learning, 69(3), 559 to 599. https://doi.org/10.1111/lang.12343
  • Webb, S. (2007). The effects of repetition on vocabulary knowledge. Applied Linguistics, 28(1), 46 to 65. https://doi.org/10.1093/applin/aml048

Hogyan kutatunk